Humán Papillomavírus (HPV)
A humán papillomavírus (HPV) fertőzés méhnyakrákban betöltött kóroki szerepe 1977-óta ismert.
Ma már azt is tudjuk, hogy a méhnyakrákon kívül számos más rosszindulatú daganat kialakulásában is szerepet játszik, ilyenek a szeméremtest rák, a gége-, szájüregi-, valamint a végbélnyílást érintő daganatok.
A méhnyakrák kialakulásához HPV fertőzés szükséges, de szerencsére a fertőzéseknek csupán töredéke vezet daganatos átalakuláshoz, többségét az immunrendszer minden külső segítség nélkül legyőzi.
A HPV-nek közel 200 típusa ismert. A vírus a bőr és a nyálkahártya sejtjeit fertőzi. A fertőzés leggyakrabban rejtett formában zajlik, amikor sem klinikai tüneteket, sem sejtváltozást nem okoz. Máskor típusonként, és területenként változó tünetek (szemölcs, condyloma, rák megelőző állapot, daganat stb.) alakulnak ki.
A nemi szerveket kb. 30 fajta HPV fertőzheti, amelyeket rákkeltő hatásuk alapján alacsony (LR) és magas kockázati csoportba (HR) lehet sorolni. Az HPV 6 és HPV 11 LR fajták, melyek általában szemölcsöket vagy enyhe fokú hámelváltozásokat okoznak. A condylomák 90%-áért ez a két típus a felelős.
A HR-csoportba tartozók (16, 18, 31, 33, 34, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68, 70) súlyos fokú, rákmegelőző hámelváltozásokat és rákot okozhatnak. HPV 16, 18, 45, 31, 33, 52, 58 és 35 fertőzés áll a méhnyakrákok 95%-a mögött, ezekből csak a HPV 16 és HPV 18 a 70%-ért felelős.
Epidemiológia
Amerikai adatok alapján a nemi életet élő emberek 80%-a élete során legalább egyszer kapcsolatba kerül a HPV-vel. Előfordulási aránya a teljes népességben korcsoportonként változó, a fertőzésnek leginkább kitett a 20–24 éves korosztály, ahol közel 45–50%-ban kimutatható. A fertőzésre hajlamosító tényezők a korán megkezdett nemi élet, a szexuális partnerek és azok korábbi partnereinek száma és a dohányzás. Óvszer ugyan csökkenti a HPV átvitel esélyét, azonban nem biztosít ellene megfelelő védelmet.
Immunrendszer
Fennálló HPV fertőzés kezelésére jelenleg nem rendelkezünk bizonyítottan hatékony kezeléssel. A kezelések a HPV okozta elváltozások (condyloma, rák megelőző állapot) ellen alkalmazhatók. A vírussal szembeni védekezőképességet károsan befolyásolja a dohányzás, és az immunrendszer működését befolyásoló betegségek, gyógyszerek, állapotok, mint pl.: cukorbetegség, immun szupresszív terápia, terhesség. A dohányzás abbahagyása, vitaminok szedése és óvszer használata segítheti a vírusfertőzés mielőbbi leküzdését.
HPV fertőzést követően nem alakul ki tartós, természetes védettség, tartós védettséget csak védőoltás biztosíthat. A védőoltás hatására termelődő antitestek megakadályozzák a vírusok hámsejtekbe jutását. Kialakult fertőzés esetén a sejt közvetítette immunitás távolítja el a fertőzött sejteket. A vírushordozás átlagos ideje fertőzés után LR típusok esetén 8 hónap, HR típusoknál 13 hónap. A fertőzések 70%-a 12 hónap, 90%-a 24 hónap alatt eltűnik a szervezetből.
A 30 év alatti korosztályban a vírusellenes immunválasz hatékonyabb, a vírusok elpusztítása és a vírus okozta hámelváltozások visszafejlődése gyorsabb, mint a 30 év feletti nőknél. A rák megelőző hámelváltozás kialakulása szempontjából a tartósan fennálló fertőzés fontos, két évnél tovább fennálló fertőzés esetén ennek a kockázata már jelentősen megnő.
A HPV szaporodása
A vírus-DNS kétféleképpen képes a gazdasejtben sokszorozódni: a gazda-DNS-től függetlenül és a gazdasejt DNS-ébe beépülve. Az előbbinél a megkettőződő vírus-DNS ugyan megváltoztatja a gazdasejt működését, ám a hámsejtek korlátlan osztódása, rosszindulatú átalakulása nem jön létre. Vírusbeépülés esetén, amely a tartósan fennálló HR-HPV fertőzéseknél alakul ki, a fertőzés fékezetlen sejtosztódáshoz, a sejtek halhatatlanná váláshoz és genetikai kiegyensúlyozatlansághoz vezet. A sérült és szabályozatlanul osztódó sejtekben génhibák szaporodnak fel; ezek következtében keletkezhetnek a ráksejtek.
HPV védőoltás
A HPV okozta betegségek elleni küzdelemben áttörést jelentett a HPV ellenes védőoltások kifejlesztése. Az oltóanyagok a vírus mesterségesen előállított fehérje burkát tartalmazzák, mely nem fertőzőképes, ugyanakkor hatékony immunválaszt vált ki. Az immunitás kialakulása után termelődő vírus ellenes antitestek megakadályozzák a hámsejtek HPV fertőződését. A védettség azonban típus függő, ugyan némi kereszt védelemre számíthatunk, de közel 100%-os védelem csak az oltásban szereplő HPV típusok ellen alakul ki.
Daganat keltő hatás szempontjából a legagresszívabb típusok a HPV 16 és a HPV 18. Mindegyik védőoltás biztosítja ezekkel szemben a védelmet, ugyanakkor a négy komponensű oltás a szeméremtesti szemölcsök ellen (HPV 6, HPV 11) a legújabb oltóanyag további 5 magas rizikójú HPV törzs ellen (HPV 31, 33, 45, 52, 58) is véd.
A méhnyakrák megelőzése céljából a szexuális életet még nem élő 12-15 éves lányok oltása célszerű, nekik két adag beadása is hatékony védelmet nyújt, 15 év felett három oltás beadása szükséges. A védőoltás előtt HPV szűrés levétele nem szükséges, azonban védelem csak újonnan fertőző vírusok ellen alakul ki, a meglévő fertőzések kezelésére a jelenleg rendelkezésre álló oltások nem alkalmasak. Későbbiekben várható, hogy terápiás oltóanyagot is sikerül kifejleszteni.