Korszerű méhnyakrák szűrés
A méhnyakrák nők körében előforduló rosszindulatú daganatok közül, világviszonylatban a mind gyakoriság, mind halálozás tekintetében a negyedik helyen áll.
Annak ellenére, hogy a huszadik század második felében a fejlett országok korszerű méhnyakrák szűrés bevezetésével hatékonyan vették fel a harcot a méhnyakrákkal szemben, a világon a méhnyakrák évente továbbra is mintegy félmillió új megbetegedést és negyedmillió halálesetet okoz
A Papanicolaou nevéhez fűződő sejtkenet (citológiai) vizsgálatot Magyarországon a 70-es évek óta használjuk szűrőmódszerként. A méhnyakrák szűrés népesség szintű hatékonyságát, nemcsak a szűrőmódszer, hanem a szűrésen megjelentek aránya is nagymértékben befolyásolja. Magyarországon annak ellenére, hogy korszerű vizsgálómódszereket alkalmazunk a gyér átszűrtség miatt a statisztikai adataink elszomorítóak, évente 1000–1300 új méhnyakrákos megbetegedéssel és 400–500 halálesettel találkozunk.
A méhnyakrák ellenes küzdelem módszerei a világ eltérő fejlettségű részei között jelentősen különböznek. Az elsődleges megelőzés, a humán-papillomavírus (HPV) elleni védőoltás széles körű elterjedése kétségtelenül a legelőremutatóbb módszer, amely a méhnyakrák mellett más HPV-hez köthető daganat (szeméremtestrák, végbélrák, fej-nyak daganatok stb.) és a nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmas.
Citológia
A citológiai vizsgálat lényege, hogy a méhnyak felszínéről a nőgyógyászati vizsgálat során mintát veszünk, majd ebből kenetet készítünk. A kenetet citológus értékeli megfelelő szabályok szerint. A sejtkenet értékelésre használt Papanikolau rendszert a 80-as évek végén leváltotta a korszerűbb Bethesda rendszer. Ma már nem alkalmazzuk a P1-2-3 stb. megnevezéseket. Citológiai szűrést program keretében legtöbb országban 3 évente végeznek. Magyarországon a nőgyógyászok az eredmények javítása érdekében a vizsgálat évente történő elvégzését javasolják.
HPV + Citológia (Kombinált szűrés)
Sajnálatos módon csupán citológiai szűrés alkalmazásával nem lehet minden daganatot megelőzni.
Hatékonyabb szűrés érdekében bevezették a 30 év feletti korosztályban a citológia + HPV kombinált szűrést, mely nemcsak sokkal érzékenyebb a probléma kimutatására, de amennyiben minkét lelet negatív, hosszabb ideig lehetünk biztosak abban, hogy nem fog kialakulni sem méhnyakrák, sem súlyos rák megelőző állapot.
Korszerű ajánlások a szűrés kezdetét 21 éves korban, vagy 3 évvel a szexuális élet megkezdése után javasolják. 30 éves korig 1-3 évente citológiát, 30 év felett a hatékonyabb kombinált vizsgálatot (citologia + HPV) 5 évente. Egyes vélemények szerint a kombinált szűrést már 25 felett érdemes elkezdeni. Ennek hátránya, hogy ebben a korosztályban a HPV fertőzés igen gyakori, viszont súlyos sejt elváltozás igen ritkán alakul ki. A HPV vizsgálata felesleges aggodalmakat válthat ki, ugyanakkor kétséges, hogy növelné a szűrés hatékonyságát.
Kóros eredmények
HPV pozitivitás még nem betegség! Szerencsére a fertőzések többsége spontán eliminálódik, vagyis eltűnik a szervezetből. Jelentősége abban van, hogy a HPV pozitív nőkben várható, hogy esetleg kóros hámelváltozás fog kialakulni az elkövetkezendő években, ezért fokozott ellenőrzésük javasolt.
A HPV fertőzés okozta sejtelváltozások a citológiai kenetben ismerhetők fel, súlyosságuk általában jól felmérhető, kétséges esetben az alább részletezett módszerrel részletesebb vizsgálatra van lehetőség. Enyhe hámelváltozások esetén számíthatunk spontán regresszióra, azaz gyógyulásra, különösen a 30 év alatti korosztályban, ezért ezeknek csupán megfigyelése javasolt.
A súlyos hámelváltozások hátterében többnyire valós rák megelőző állapot, ritkán akár kezdeti daganat is előfordulhat, ezért ezek kezelése, vagyis conisatio indokolt.
A kenetek értékelésében segíthet a CINtec Plusz vizsgálat, mely két fehérje működésének vizsgálatát teszi lehetővé. A módszer segítségével könnyebben eldönthető, hogy az észlelt sejt elváltozás enyhe, azaz számíthatunk a spontán javulásra, vagy súlyos, vagyis terápiás lépéseket kell tenni.
A korszerű kombinált szűrőmódszer MEDSERV+ szűrésről itt olvashat többet:
Kolposzkópia
Kolposzkópnak azt a nőgyógyászati vizsgálóasztal melletti mikroszkópot nevezzük, melynek segítségével a méhszáj felszínét vizsgálhatjuk. A kolposzkópos vizsgálat méhnyakrák szűrésben betöltött szerepéről megoszlanak a vélemények. Magyarországon hagyományosan a citológia + kolposzkópia együttes vizsgálatát javasoltuk a méhnyakrák szűrésre. Manapság kezd az a nézet meghonosodni hazánkban is, hogy a kolposzkópia kóros citológiai lelet esetén indokolt, ilyenkor a legsúlyosabb elváltozásból célzott mintavételre (Punch biopsia) nyújt lehetőséget.
A hozzám forduló nők szűrővizsgálatát minkét rendelésemen a MEDSERV + szűréssel végzem.
Méhszáj biopszia
Kóros citológiai elváltozás, vagy kolposzkópos kép esetén végzett, célzott szövettani mintavételt jelent. Segítségével el lehet különíteni a teendőt nem igénylő enyhe elváltozásokat a súlyos rák megelőző, illetve daganatos állapottól.
A beavatkozás gyors, minimális kellemetlenséggel járó, diagnosztikus célú eljárás. A méhszáj felszínen látható kóros elváltozásokból apró szövetmintát csippentünk ki és szükség esetén a nyakcsatorna hámjából is kaparékot nyerünk.
Súlyos hámelváltozás esetén terápiás célú conisatio, enyhe elváltozás esetén megfigyelés, vagy a méhszáj felszín lézeres vagy fagyasztásos kezelése jön szóba.
A hozzám forduló nők szűrővizsgálatát minkét rendelésemen a MEDSERV + szűréssel végzem, kolposzkópos vizsgálat mellett méhszáj biopszia lehetősége is biztosított.