Méhnyakrák

A méhnyakrák nők körében előforduló rosszindulatú daganatok közül, világviszonylatban a mind gyakoriság, mind halálozás tekintetében a negyedik helyen áll.

A huszadik század második felében a fejlett országok korszerű szűrőprogramok bevezetésével hatékonyan csökkentették a méhnyakrák előfordulását illetve halálozását. Ezekben az országokban a méhnyakrák már nem szerepel az első 10 danatatos halálok között! Magyarországon a gyér átszűrtség miatt statisztikai adataink elszomorítók, évente 1000–1300 új méhnyakrákos megbetegedéssel és 400–500 halálesettel találkozunk. Bár a magyarországi adatok is javulnak, azonban az Európai Uniós átlagnál még mindig kétszer magasabb hazánkban a méhnyakrák okozta halálozás.

Megelőzés

Az 1970-es évek végén ismerték fel, hogy a méhnyakrák mintegy 99%-át a szexuális úton terjedő humán-papillomavírus (HPV) okozza. A huszadik század végén kifejlesztett HPV fertőzést megelőző védőoltások segítségével a jövőben valószínűleg áttörő sikereket fogunk elérni a kórkép háttérbe szorításában. Magyarországon jelenleg a kétkomponensű, HPV 16 és HPV 18 ellen védettséget adó oltást adják ingyenesen, iskoláskorú lányoknak. Nekik két oltás beadása biztos védelmet nyújt a daganatok 70%-át okozó típusokkal szemben. Sajnálatos módon teljes védelmet a daganat kialakulásával szemben a védőoltások nem adhatnak, még a legújabb kilenc komponensű vakcina is „csak” 90%os védelmet biztosíthat.

 

A méhnyakrák megelőzési stratégiája a védőoltás, tudatos szexuális élet, és a daganat megelőző állapotok korai felismerését célzó rendszeres, korszerű szűrővizsgálat. A rendelkezésre álló módszerek segítségével a méhnyakrák szinte 100%-ban megelőzhető, vagy korai stádiumban felismerhető, amikor jól gyógyítható. A szűrési módszerek, oltóanyagok folyamatos fejlesztésével az orvostudomány mindent megtesz a sikeres küzdelemért, azonban az egyén felelőssége ezzel nem váltható ki.

Kezelés

A méhnyakrák 90%-ban laphám, mintegy 10%-ban mirigyhám eredetű. A daganatos állapot kiterjedését stádiumba sorolás segítségével határozzuk meg.

IA stádiumú daganatok mikroszkopikus méretűek, az IB stádium a méhnyakra lokalizált daganatot jelent, a II stádium esetén a környező szövetek érintettek, III stádium esetén környező kismedencei szervek, IV stádiumban távoli áttétek vannak jelen.

Mikroszkopikus daganatok felismerése conisatio szövettani feldolgozásával lehetséges. Nőgyógyászati vizsgálat során felismerhető, makroszkópos daganatok esetén biopszia segítségével nyerünk szövettani mintát.

A méhnyakra lokalizált daganatok, és minimális környezeti terjedés (hüvelyboltozat) esetén műtétes megoldás, előrehaladottabb folyamatok esetén sugárkezelés, kemoterápia+sugárkezelés, esetleg sugárkezelés és műtét kombinációja jön szóba.

A méhnyakrák gyógyítható betegség, a kezelés sikerét azonban alapvetően befolyásolja a daganat kiterjedése és bizonyos szövettani jellemzői. Sajnos a legkorszerűbb és legodaadóbb kezelés ellenére sem gyógyítható meg mindenki!

Frissen felismert daganat esetén a megfelelő kezelés kiválasztását befolyásolja a daganat stádiuma, szövettani típusa, a beteg életkora és terhességi szándéka.

Műtétes kezelés

Minimális mélységi terjedést mutató mikroszkopikus daganat (Stadium IA1) esetén elégséges lehet a méh eltávolítása, termékenység megőrzésének szándéka esetén a conisatio.

3mm-nél mélyebb terjedés esetén már radikális műtétet kell végezni. Nem elégséges a méh vagy méhnyak egyszerű eltávolítása, hanem a környező szalagok-kötőszövetek eltávolítása is szükséges (Wertheim műtét). Mivel nyirokcsomó áttét ebben a stádiumban már előfordulhat, és ezt képalkotó vizsgálattal (MR, CT, PET-CT) biztonsággal nem tudjuk kizárni, ezért szükséges a kismedencei nyirokcsomóknak az eltávolítása is.

Kedvező elhelyezkedésű, kisméretű 2-4cm daganatok esetén a méhnyak tekintetében hasonló radikalitású, azonban a méhtestet megőrző műtétre is lehetőség van (radikális trachelectomia). A beavatkozást követően terhesség vállalása is lehetséges.

A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy ma már laparoscopos technikával is el tudjuk végezni a radikális műtétek jelentős részét.

Sugárkezelés

Négy centiméternél nagyobb, környező szöveteket, nyirokcsomókat érintő daganatok esetén legtöbbször már nem javasolunk műtétes megoldást. Ebben a stádiumban a sugárkezelés nyújtja az optimálisabb eredményt. Rossz általános állapot, idősebb életkor esetén, amikor a radikális műtétnek veszélyes kitenni a beteget, szintén gyakran döntünk sugárkezelés mellett.

Sugárkezelésre szükség lehet a műtétet kiegészítendő, biztosító kezelés céljából is. A kezeléstől ilyenkor azt várjuk el, hogy az esetlegesen visszamaradt mikroszkopikus sejtek ártalmatlanításával a daganat kiújulását segítsen megelőzni.

A sugárkezelés legtöbbször külső és hüvelyi kezelés kombinációjából áll. A részletes terápiás tervet sugárterapeuta állítja fel.

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Női Klinikáján minden fent ismertetett műtét elvégzésére lehetőségem van.