Méhszáj elváltozások

„Méhszájseb”

A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. Mivel a kifejezést gyakran használják különböző eredetű és súlyosságú elváltozások leírására, nehéz megmondani, hogy az adott beteg esetében a méhszájsebnek titulált elváltozás mit is takar.

Véleményem szerint jobb lenne az orvosi elnevezéseket a köznyelvbe bevinni, mint azokat lebutítani a köznyelv számára.

A teljesség igénye nélkül szeretnék némi alapismereteket követően a méhszáj leggyakoribb elváltozásairól tájékoztatást nyújtani.

Anatómiai ismeretek

A méh körte alakú szerv melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik. A sűrű nyák elsődleges szerepe, hogy megakadályozza a hüvelyben található baktériumok feljutását a steril méhűrbe.

A méhszáj vizsgálata

A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk. A méhszáj rutin vizsgálómódszere a kolposzkópia,

mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A jobb láthatóság érdekében ecetsav és kálium jodid oldatokat használhatunk.

A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál. Egy erre a célra kialakított mintavevővel ledörzsölünk kevés hámsejtet a felszínről, tárgylemezre kenjük, majd speciális festés után cytológus vizsgálja.

A cytológiai vizsgálat a méhnyakrák szűrésének alapvető módszere.

A méhszájon található elváltozások:

Ectropium

A méhszájseb kifejezést leggyakrabban erre az elváltozásra használjuk!

Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent. (A szemléletesség kedvéért ha a laphámot egy vászon lepedőhöz hasonlítjuk, akkor a hengerhám leginkább egy frotír törülközőhöz hasonlítana legjobban, melynek felszínét sok kicsi boholy borítja.)

Az ectropium nagyon gyakori fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, visszatérő hüvelyfertőzések következtében és terhességben.

Milyen problémát okoz az ectropium?

Szerencsére leggyakrabban semmilyen problémát nem okoz, azonban alkalmanként panaszok forrása is lehet.

1. Mivel a hengerhám felszínét alkotó sok kis boholy mechanikai behatásokra sokkal kevésbé ellenálló, mint a laphám, szexuális aktust követően pecsételő vérzés jelentkezhet.
2. A bolyhok hatalmas felszínt adnak, (gondoljunk a fent említett törülköző hasonlatra) mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre, (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. Kolonizálódott baktériumok esetén a szokványos helyi kezelésekkel (kúp) nem boldogulunk, de tartós eredmény sajnos a szájon át szedhető antibiotikum kezeléstől sem nagyon várható.
3. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok. A folyamat a hüvelyflóra egyensúlyának felborulásához, hüvelyfertőzéshez vezethet.

Kezelés

Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Ezen kívül az elváltozás hosszú idő alatt, de spontán is rendeződhet.

Amennyiben az elváltozás kiterjedt, panaszokat okoz, illetőleg krónikusan visszatérő hüvelyfertőzések mellett észleljük, szükséges a kezelése.

A kezelés alapelve, hogy a hengerhámot roncsoljuk vagy eltávolítjuk.

Roncsolásos technikák

1. Ecsetelés

Legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelőszerek használata. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges. Mivel a hengerhám bolyhainak alapja 4-5 mm mélyen is lehet, az ecsetelőszer ilyen mélységben már általában nem hatásos és a hengerhám alapja felől regenerálódik.

2. Fagyasztás

A fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Az eljárás során mínusz 180C fokot is elérünk.

3. Lézeres vaporizáció

A beavatkozás során CO2 lézer segítségével elpárologtatjuk a hámfelszínt.

A fagyasztás és a lézeres vaporizáció előnye, hogy gyors, ambuláns keretek között is elvégezhető eljárások, melyek kevés kellemetlenséggel járnak.

Hátrányuk, hogy szövettani vizsgálat nem készül a roncsolt szövetből, ugyanakkor ilyen beavatkozásokat mindig cytológiai vizsgálat előz meg, legtöbbször negatív cytologai lelet esetén végezzük őket, ugyanakkor alkalmasak enyhe cytológiai eltérések esetén azok kezelésére is.

Kimetszés

4. Hideg kés technika, conisatio

A módszer lényege, hogy az érintett méhszájfelszínt szikével eltávolítjuk a sebfelszínt pedig összevarrjuk.

Előnye: Ez az eljárás biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Deformált, már korábban többször kezelt méhszáj esetén is ez tűnik a legalkalmasabb módszernek.

Hátránya: Kórházi befekvést igényel, altatásban történik a beavatkozás, a műtét utáni időszak fájdalmasabb. A méhszáj gyakran hegesen gyógyul, a nyakcsatorna kórosan beszűkülhet, szülés kapcsán nehezen tágul.

5. Loop conisatio (LEEP)

A beavatkozás során szintén a felszín lemetszése történik, azonban nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektormos hurokkal. Az eljárás előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, később varratszedésre és egynapos sebészet keretében is végezhető. Kevesebb a postoperatív fájdalom, ritkább a nyakcsatorna kóros beszűkülése.

Hátránya a rosszabb minőségű szövettani minta és az, hogy a kimetszés mértékétől függően a méhszáj zárófunkciója gyengülhet (terhesség).

Összefoglalva elmondható, hogy a jóindulatú elváltozások esetében, mint a kiterjedt ectropium (méhszájseb) szövettani vizsgálatra általában nincs szükség, ezért az ambulánsan, helyi érzéstelenítésben is elvégezhető eljárások, a méhszájfagyasztás és lézeres vaporizáció tűnnek előnyösebbnek.

Méhnyakrepedés

A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. Így alakul ki az inveterált méhszájrepedés, ami egy krónikus állapot, önmagában nem veszélyes, azonban az alábbi problémák kialakulásának forrása lehet:

1. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki. A nyakcsatornát borító mirigyek nagy mennyiségű váladékot termelnek, mely folyamatos hüvelyfolyást okozhat.
2. A tátongó, szabálytalan méhszájból megfelelő citológiai mintavétel jóval nehezebb, a rákszűrés pontatlanabb lesz.

Kezelés: A legmegfelelőbb kezelés a repedés felszínének kimetszése és összevarrása.

Condyloma

A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. Abban az esetben, amikor a condyloma a méhszáj felszínén helyezkedik el, a kezelés az ectropium (méhszájseb) esetében leírtakkal egyezik meg.

Rákmegelőző állapotok

Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. Szerencsére ez a folyamat ritkán megy végbe, az immunrendszer a HPV fertőzések túlnyomó többségét semlegesíti.

A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése. Kóros leletek esetén lehetőség van az érintett hám kimetszésére (korábban taglalt consiatio), ezáltal megfelelő szövettani feldolgozásra és egyben a daganat kialakulásának megelőzésére.