Petefészek cysta
Cystának nevezzük a petefészek állományában kialakuló folyadéktartalmú képleteket.
A petefészek működése során a termékeny korban ciklusosan tüszőérés zajlik. Ennek során 2-2,5cm átmérőjű folyadéktartalmú tüszők alakulnak ki, melyek az ovuláció során megrepednek, helyükön sárgatest képződik. Funkcionális cystának nevezzük azokat a 3cmnél nagyobb folyadéktartalmú képleteket, melyek a petefészek hibás működése során alakulnak ki.
Ezek a cysták legtöbbször két hónap (menstruációs ciklus) alatt spontán felszívódnak. A funkcionális cysták legtöbbször szalmasárga folyadékot tartalmaznak, de előfordul, hogy bevéreznek ilyenkor véres-alvadékos véralvadékkal teltek.
Azok a cysták, melyek spontán néhány hónap alatt nem szívódnak fel, később sem valószínű, hogy maguktól gyógyulnának. Ismerünk homogén folyadéktartalmú (serosus), nyákos (mucinosus), sűrű zsíros anyagot és szőrszálakat tartalmazó (dermoid), valamint sűrű barna (csokoládészerű) anyaggal teli (endometriosis) cystákat. Ezek mind jellemzően jóindulatú elváltozások.
Cystikus képződmény formájában jelenhetnek meg a petefészek rosszindulatú daganatai is. Típusosan ultrahang vizsgálat során észlelhetők olyan jelek, melyek alapján megjósolható, hogy egy cysta jó vagy rosszindulatú, bizonyos esetekben a jóindulatú elváltozások egyes típusai is megkülönböztethetők.
Tünetek
A cysták lehetnek tünetmentesek, okozhatnak alhasi fájdalmat, dyscomfortot, nyomhatják a hólyagot, a végbelet, vagy a kismedencei ereket, idegeket, húgyvezetéket is. Amennyiben a cysta hormont termel (döntően ösztrogén) hormonális tünetek (kimaradó menses, mellfeszülés stb.) jelentkezhetnek. Rosszindulatú elváltozás egyéb daganatos betegségre jellemző tünetekkel járhat (hasvíz megjelenése, fogyás, rossz közérzet, puffadás, teltségérzet stb.)
Következmények
A cysták ütés mechanikus behatás hatására megrepedhetnek, ilyen esetben akár nagyobb vérzés is kialakulhat. A cysta következtében a petefészek és a vérellátását biztosító szalagok megcsavarodhatnak. Ilyenkor heves alhasi fájdalom jelentkezhet, amennyiben az állapot tartósan fennáll, a petefészek elhalhat. Jóindulatú elváltozás rosszindulatúvá válása ritka, de előfordulhat.
Diagnosztika
Panaszt okozó cysta leggyakrabban nőgyógyászati (bimanuális) vizsgálat során tapintható. Sokszor tünetmentes cysták is így kerülnek felismerésre. Ultrahang vizsgálat (elsősorban a hüvelyen keresztül végzett) kiválóan alkalmas a cysta méretének és szerkezetének vizsgálatára. Vérből nyerhető tumormarkerek (CA-125, HE4) segítenek a jó és rosszindulatú elváltozások közötti differenciálásban. CT, MR vizsgálat súlyos fokú endometriosis vagy rosszindulatú daganat esetén indokolt.
Kezelés
A funkcionális cysták kezelése általában nem szükséges, de hormonkezelés segítheti mielőbbi visszafejlődésüket. 2-3 hónap után végzett kontroll ultrahang vizsgálat igazolja a cysta spontán felszívódását.
Amennyiben a cysta tartósan fennáll, vagy mérete bizonyos határokat elér, illetve szerkezete arra utal, hogy spontán gyógyulásra nem hajlamos, esetleg rosszindulatú elváltozásról van szó, műtét szükséges.
Egyszerű cysták hüvelyen keresztüli célzott leszívása kivitelezhető, de ma már csak ritkán választott módszer. Hátránya a gyakori kiújulás és a kismedencei szervek sérülésének veszélye.
A cysták műtétes ellátása során az esetek többségében azok kiágyazása elegendő, az ép petefészek állomány megőrzésével (cystectomia). Az eltávolított cystafalat szövettani vizsgálatra küldjük, a petefészek állományát egyesítjük. A petefészek állományt teljesen roncsoló nagyméretű cysta, különösen amennyiben már a petefészek nem működik (postmenopausa) vagy rosszindulatúságra van gyanú, a petefészek eltávolítása (oophorectomia, adnexectomia) indokolt.
Jóindulatú cysták műtétjét leggyakrabban laparoscoppal végezzük ennek speciális változata a mini-laparoscopia. Nyitott műtétre nagyméretű, vagy rosszindulatúságra gyanús cysták esetén van szükség.